Hola Kedveseim!
A Nap eltűnt az égboltról, és ahogy besötétedett és lehűlt a levegő, én is végre leültem a laptopom elé, hogy megosszam a 30+1 napos könyves kihívás második pontját. Remélem, elnyeri a tetszéseteket!
Második nap
A könyv, amit háromnál többször olvastál el
Már megint egy fajta mentegetőzéssel kell kezdenem a "történetet", mert újra rá kellett jönnöm, hogy azon könyvimádó emberek népes táborát erősítem, akik nem tudnak egy könyvet kétszer elolvasni. És hogy miért? A válasz egyszerű.
Engem nagyon zavar az például, ha elolvasom egy könyv fülszövegét, és az pontosan leírja, amit később a könyvben a legnagyobb rejtélyként mutat be. Vagy ha a legjobbnak ígérkező film trailerje lelövi az összes poént, és a mozi ajtajában is tudom már, ki kivel jön össze, satöbbi. És pont ugyanennyire zavar az is, ha újra el kell olvasnom valamit, újra meg kell néznem valamit, mert már tudom, hogy mi fog történni. Ezúton is elnézést kérek, de én csak néhány könyvet olvastam el többször, ezek között a legjobb pedig a most következő...
Stephen King - A búra alatt
/I. kötet/
"A világ első számú horrorírójának 2009-es nagyregénye valamikor 2012 után játszódik egy amerikai kisvárosban, amelyre fényes napvilágnál egyszer csak leereszkedik egy hatalmas bura, elszigetelve a települést nemcsak a külvilágtól, hanem alkalmasint az oxigén-utánpótlástól is. A közösség pillanatok alatt ellenségeskedő csoportokra szakad, a mikrotársadalom elkezdi felszámolni önmagát - holott elsőrendű érdeke az volna, hogy szó szerint kiutat találjon, amíg nem késő. Ehhez persze először azt kellene megállapítaniuk, mi is ez a bura, honnan származik, mi működteti - és fel lehet-e valaha emelni."
Ez a könyv egyike azoknak, amelyeket - az Állattemető elolvasása után -, félve vettem a kezembe. Köztudott rólam, hogy nem sok könyv tud megríkatni, vagy éppen megijeszteni, de amikor Stephen King írásait olvasom, borsódzik a hátam, és minden alkalommal elámulok, mennyi tehetség, ötlet fér el ebben az íróban.
Szinte leírni sem tudom, mennyire magával ragadott ez a könyv. Szinte ki sem léptem a szobámból egy hétig, azután pedig csak ezért, hogy visszarakjam a polcra a kiolvasott kötetet, és felhívjam apukámat, nem tudja-e a második kötetet megszerezni. Sajnos hosszabb ideig nem tudtam a következő részét elolvasni, de május környékén rászántam magamat, és újraolvastam - így kétszer teljesen ki is olvastam. A második kötet pedig olvasásra vár, jelentem! :)
Zseniális, ahogyan megismerhetjük az emberek cudar világát. A legjobban engem a Legyek ura című filmre emlékeztet, ahol egy, a külvilágtól elzárt társadalom alakul, s a bennrekedtek jobb híján egymás ellen fordulnak, ezzel menthetetlen lavinát indítva el. Nem szeretnék semmit sem írni a történetszálakkal kapcsolatban, hiszen sokan még biztosan nem olvasták ezt a könyvet, azoknak pedig szeretném meghagyni a véres meglepetéseket.
Remélem, elnyerte a tetszéseteket a kiválasztott könyv, és ha bármi hozzáfűznivalótok akadna, nyugodtan írjátok meg! ;) Szívesen olvasnám a Ti véleményeteket is a könyvről.
A mai napon pedig nem kihívni szeretnék valakit, hanem egy fantasztikus írónak, csodálatos embernek és nagyon jó barátnak ajánlom ezt a kötetet - lévén hogy hatalmas Stephen King-rajongó. ;)
Dedicated to...
Csókollak Titeket,
Adriana
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése